Az első témakör filozófiai feldolgozása
1.találkozás
Trója
A Trója című film levetítése során a gyerekek megoldották a következő feladatokat. A film előtt beszélgettünk Trójáról. Felelevenítettük az 5. osztályban tanultakat, megnéztük térképen, majd következett a film. Mindenki kapott egy szereplőt, akiről minél többet meg kellett tudnia a film és az általam tett kiegészítések alapján.
1. Jellemző tulajdonságok: gyűjtése! Mit tudtál meg róla?
Hektor :
- apja a trójai király
- herceg, aki megküzd Akhilleusszal, de veszít
- meggyalázza testét Akhilleusz
- 9 napos a temetése
- szerető családapa, gondoskodó férj
- hűséges családjához és országához
Akhilleusz:
- félisten, harcos, hadvezér, makacs, bátor
- kegyelmes, ha kell (elengedi Briszéiszt, visszaadja Hektor holttestét Priamosznak)
- megölte Hektort
- indulatos természetű
- legyőzhetetlen
Odüsszeusz:
- hű barát, akire lehet számítani
- békítő a felek között
- leleményes, bölcs ember
- fortéllyal harcol
- az ő ötlete volt a faló
Menelaosz:
- hirtelenharagú, durva, haragtartó
- magabiztos, kitartó
- sértett férj, aki kiváló harcos és hadvezér
Agamemnon:
- a hatalomvágy vezérli
- türelmetlen, elszánt, elvakult, nem lovagias
- csak a hatalom érdekli
Párisz:
- Hektor testvére
- Elvakítja a szerelem
- Makacs, kitartó, de a harcban gyáva
- Apja a trójai király
Briszéisz:
- Parisz húga, Priamosz lánya
- Örök szüzességet fogad, Apollónnak szolgál, mint papnő
- Spártaiak elrabolták
- Akhilleusz megszereti a lányt
- Kiáll önmagáért, akaratos, jószívű
Heléna:
- a leggyönyörűbb nő a világon
- Menelaosz felesége, aki miatt kitört a trójai háború
- Fél, hogy miatta százak fognak meghalni
Priamosz:
- Trója agg királya
- Hektor és Párisz apja
- Bölcs és tiszteletre méltó ember
2. Ki melyik táborba tartozik?
1. Ki melyik táborba tartozik?
|
trójai |
Görög-spártai |
|
Priamosz, Parisz, Hektor, Briszéisz
|
Akhilleusz, Menelaosz, Agamemnon, Odüsszeusz, Heléna |
2. Kire gondolok?
Hektor felesége: Andromakhé
Akhilleusz anyja: Thétisz
Akhilleusz legjobb barátja (filmben öccse): Patroklosz
Heléna férje: Menelaosz
3. Tedd időrendbe!
1. Apollón megharagudott a Tróját ostromló görögökre, mert Agamemnón megsértette papját, s elrabolta lányát. Apollón ezért dögvészt bocsátott a görög seregre.
4. Hektor holttestét megcsúfolja Akhilleusz.
2. Akhilleusz kölcsönadja fegyverzetét barátjának.
5. A trójaiak 9 napig készülnek vezérük temetésére.
3. Hektor megöli Patrokloszt.
4. Melyik hőst találod szimpatikusnak? Miért?
Odüsszeusz, mert okos és logikusan gondolkodik. Békítő a felek között, aki fortéllyal harcol. Az ő ötlete segítette a görögök győzelmét.
Akhilleusz, mert kiváló harcos. Kegyetlen, de megbocsátó.
5. Válaszd ki azon tulajdonságokat, melyekkel te is szívesen rendelkeznél!
Hűséges, okos, bátor, erős, furfangos, kiváló harcos.
6. Készíts magadból görög hőst, aki ott volt Trójánál! Te mit tettél ott? (hőstett)
Az egyik hadvezér voltam, aki bevonult seregével Trója alá.
Én faragtam ki a görög táborban a tűznél egy lovat, amiről Odüsszeusznak eszébe jutott a faló csel.
Az egyik íjász voltam a teknős alakzatból, aki százszámra öltem a trójaiakat.
7. Keress magadnak olyan nevet és jelzőt, ami fennmaradhat az utókornak! Készítsd el névjegykártya formájában!
2.találkozás
Résztöredék az Iliászból:
„20. énekben: Zeusz kihirdeti, hogy minden isten akihez húz, azzal harcoljon. Apollón Aineiászt Akhilleusz ellen küldi. Össze is csapnak. Amikor Poszeidon látja a heves küzdelmet, kiragadja a köd segítségével Aineiászt, mert neki más sorsot szánt Zeusz. Hektort inti Pallasz, de összekerül Akhilleusszal, Apollón ragadja el, s menti meg a trójai életét. ”
- Mely isten kinek segít?
Apollón segíti Aineászt, Poszeidon Aineászt, Hektort Pallasz Athéné segíti, Hektort Apollón támogatja
- Minek az istene?
Apollón – napisten Poszeidon – tengerek istene Pallasz Athéné – tudás, bölcsesség Zeusz – főisten
- Miért avatkoznak bele a háborúba?
Így szórakoznak, nekik csak egy játék az egész háború. Egymáson így állnak bosszút.
- Miért irigylik az embert?
Mi, emberek meg tudunk halni, vannak érzéseink, erkölcsi értékeink (mint pl. hűség). Az ember életében minden perc számít, fontos. Tetteinknek súlya van, hiszen kihat egész életünkre.
- Te kinek a segítségét kérnéd? Miért?
Pallasz Athéné segítségét kérném, mert akkor okos döntéseket tudnék hozni, mint az életemben, mint a háborúval kapcsolatban.
Poszeidonét, mert a hajós közlekedésnél nagyon fontos, hogy jó legyen az időjárás. Ne legyenek viharok!
Zeuszt, mert ő az összes isten felett áll, így ő a leghatalmasabb. A többi neki engedelmeskedik.
- Mi lenne, ha a mai ember életét is különféle istenek befolyásolnák? Érvelj!
Jó lenne: A döntéshozásban segítenének az istenek, így boldogabb lenne az ember. Kisebb teher lenne a vállán, hiszen nem kellene döntenie semmiről. Mindig megkapná az istenektől, amire vágyik. S még az időjárást is befolyásolnák az istenek.
Rossz lenne: Nem lenne magánéletünk, hiszen mindig mindenbe beleszólnának. Nem hagynának dönteni a saját életünkről. Ha megbántanánk őket, rögtön bosszút állnának. Túlságosan irányíthatatlanná válna a világ.
Készíts saját névjegyet (név, jelző, segítő istened szimbólumával, színes legyen)!
Miután elkészült, lamináljuk!
Szituációs játék
Videón felvéve
2 szereplő: az egyik egy görög isten, aki némán nagytakarít, a másik egy egyszerű halandó, akinek szóban kommentálnia kell a „saját” tetteit. A halandó nem ismeri az istenének a feladatát.
3. találkozás
Hírnév és dicsőség
Szereplők mélyebb megismerése könyv segítségével.
1. Miért fontosabb az ókori hősöknek a hírnév, dicsőség, mint az élet?
Hogy példakép legyen, csodálják. Hogy a tettére emlékezzenek, kitűnjenek az átlagból.
2. Mivel lehetett az ókorban hírnevet szerezni?
Győztes háborúval, okos ötlet pl. faló, találmány. Szépséggel, bátorsággal, kegyetlenséggel is. Valamint ha valaki jó hadvezér volt.
3. Odüsszeusz mivel szerzett hírnevet?
Leleményességével, a trójai faló ötletével.
4. Akhilleusz mivel szerzett hírnevet?
Erejével, legyőzhetetlenségével, sarka sebezhetőségével.
5. Hektor mivel szerzett hírnevet?
Erejével, hűségével. Ő a trójai Priamosz király fia.
6. Heléna mivel szerzett hírnevet?
Szépségével, miatta tört ki a trójai háború, a monda szerint.
7. Ma mivel lehet?
Jó hanggal, tehetséggel, ismertséggel, reklámmal. Botrányokkal, bűncselekménnyel, csalással, pornóval. Szereplés valóságshowban, sorozatokban.
8. Miért fontos a hírnév?
Felismernek, szeretnek az emberek és autogramot kérnek. Népszerű leszel, sok pénzed lesz. Növeli az egódat a hírnév. Fennmarad a neved a köztudatban.
9. Te mit választanál?
Nekem a boldogság és a család fontosabb, mint az, hogy ismerjék a nevem.
4. találkozás
Diplomácia, Odüsszeusz jellegzetesen görög hős
1. Miben mutatkozik meg Odüsszeusz diplomáciai szerepe?
Meg tudja győzni az ellenfeleket, békítőként lép fel, mindig van valami újító ötlete.
2. Miért jellegzetes görög hős?
Mert hűséges a hazájához, királyához. Művelt, tiszteli az isteneket. Összetartozik a többi göröggel, már csak a nyelv miatt is.
3. Mit nevezünk ma diplomáciának?
Országok közötti tárgyalások, szövetségek kötése.
4. Kit nevezhetünk ma diplomatikusnak?
Aki higgadtan, intelligensen tud kezelni emberek közötti szituációkat.
5. Ki ma a hős?
Aki fel mer lépni a nép érdekében. Aki igazságosan éli az életét. Aki nemes célért küzd. Akik emberi életeket mentenek.
5. találkozás
Odüsszeusz, mint vállalkozó
1. Odüsszeusz mire vállalkozik?
A trójai háborúra. Áldozatot vállal hazájáért, országának dicsőséget, hírnevet szerez. Összefog a többi görög városállammal a győzelem reményében.
2. Mi az ösztönzője?
Bizonyítani akarja az erejét, a népe tiszteletére vágyik és dicsőségre.
3. Mit akar elérni?
Hazája győztesen kerüljön ki a háborúból.
4. Mi lesz a vállalkozásának eredménye?
Megnyerik a háborút, győztesen térhetne haza, de 10 évig bolyong a tengeren. Hírnevet szerez a trójai falóval, leleményességével.
5. Megéri-e neki Trójába menni?
Megéri: - mert győztesen tér haza
- fennmarad a neve
Nem éri meg: - mert 10 évig bolyong a tengeren
- 20 évig távol van, nem lehet a családjával
6. Te annak idején mire vállalkoztál volna?
- háborúban való részvétel
- harcolni tanítottam volna a többieket
7. És ma?
- énekelnék, színészkednék, élsport
- feltaláló, új épület építése
6. találkozás
A bosszú, mint megoldás
1. Milyen szerepe van a bosszúnak az eposzban?
A düh kifejezője. Akhilleuszt motiválja, hogy harcoljon a háborúban. Bosszút áll Hektoron, majd meg is gyalázza. Helénát elrabolják, ezért pedig a görögök állnak bosszút. Akhilleusztól elveszik a rabszolganőjét, Briszéiszt, ezért bosszúból nem harcol.
2. Mit jelent a Talio-elv?
Szemet szemért, fogat fogért. Hektor megölte Akhilleusz legjobb barátját, aki ezért bosszút áll rajta.
3. Jogos-e a bosszú?
Igen, először jól érezzük magunkat a bosszúállás után, de később úgyis megbánjuk a tettünket. Hektor azt hitte, hogy Akhilleusz, de tévedett. Ezért tehát Akhilleusz nem jogosan áll rajta bosszút.
4. Ma létezik-e bosszú?
Ma több kisebb bosszú van, aminek a súlya nem olyan nagy, mint régen volt. Ma már nem életet kíván a bosszú. Kivétel 1-2 alvilági eset.
5. Mi mindenért állnátok bosszút?
Családért, barátokért, önmagunkért vagy ha magánéletedbe betörnek.
Manapság az ember nem gondolkozik bosszúban. Max. nem szólnak egymáshoz, elkerülik egymást, kibeszélik egymást. A bosszúálláshoz kell 1-2 tulajdonság, mint pl. harag, agresszió, indulat, elszántság, gyűlölet, gonoszság.
6. Szituációs játék: (videófelvétel)
- Fiatal lány vagy, akit megcsalt a barátja. Ezt onnan tudod, hogy láttad őket a villamosról az utcán kézen fogva. Szenvedsz, kiakadsz, s azon töprengsz, hogy is állj bosszút!
- Felhívod a barátnődet, akinek elmondod, mi történt. Megbeszéled vele a terveidet! Ő uszít, vagyis tesz rá még egy lapáttal! Neki ugyanis sosem volt szimpatikus a barátod.
- Este találkozol a hazatérő barátoddal, akivel együtt laktok. Kivered a balhét!
- Véghez viszed a bosszúálló terved, amiről egy forró kávé mellett mesélsz! Lelkiállapotodról beszélsz.
- B változat: találkozol a barátoddal és higgadtan megbeszélitek a dolgot!
7. találkozás
A Végzet ereje
1. Mi a Végzet?
Elkerülhetetlen Sors, bűnhődés, az ember sorsát irányító, befolyásolhatatlan felső erő.
2. Hiszel a Végzetben?
Igen, mert vannak olyan dolgok, amik akaratunk ellenére is megtörténnek.
Nem, mert pár nappal is, de el tudjuk tolni a dolgot. Változtatni nem tudunk azért rajta.
3. Vannak-e olyan dolgok, amik meg vannak írva?
Igen, pl. mikor megnyerünk valamit, vagy sikerül eljutnunk valahová, ahol találkozunk más emberekkel. Meg van írva az is, mikor halunk meg.
4. Ma milyen Sorsszerűségekben hisz az ember?
Álmokban, babonában. Pl. tükör eltörése, fekete macska. De van, aki már beképzeli magának. Ezzel azonban rettegésben tartja saját magát.
5. Mi a véleményed a horoszkópról?
Hülyeség, mert sosem teljesül. Csak a személyiségjegyek igazak, maximum. Azonban szeretik az emberek elolvasni, mert feldobja őket, megnyugtatja őket, optimisták, várakozóak lesznek.
6. Mondj Végzetszerű eseményeket!
Pl. zuhanó repülőn ül valaki, aki beletörődik, hogy ez meg volt írva, mert előtte nap ezt álmodta.
8. találkozás
Megtévesztés vagy csel?
1. Mi a különbség a megtévesztés és a csel között?
Tulajdonképpen semmi, hiszen talán a csel része a megtévesztés.
2. Mi a csel?
A csel mások rászedése, kieszelt ravasz ötlet, az ellenfél megtévesztésére irányuló mozdulat. Ilyen pl. régen a háborúban, ökölvívásban.
3. Mi a megtévesztés?
Tévedésbe ejt valakit. Pl. reklámok, média, időjárás-jelentés, pénzügyek – hitel, hamis pénz.
4. Csalás-e a csel? Indokold!
Pl. egy háborúban, amikor cselt alkalmaznak az megoldás lehet. Ez nem csalás, hiszen a győzelem a cél. A sportban is van csel, ami a győzelem feltétele pl. foci.
5. Az Iliászban milyen csellel találkoztál?
A trójai falóval, amit a görögök készítenek, mert nem tudnak bejutni Trója falán. A trójaiak ajándéknak hitték. Elrejtőztek benne a görögök, s éjjel előjöttek. Ekkor már a trójaiak bevontatták a lovat a falon belülre. Így sikerült elfoglalniuk a városállamot.
6. Tudnál-e még ilyen cseleket mondani a magyar vagy egyetemes történelemből?
A honfoglalás kori hadicselünk, a bekerítő hadművelet. Menekülést színleltünk, majd 2 csapatra bomlottunk, visszakanyarodtunk, s lekaszaboltuk az ellenséget. Az egri ostromnál pl. tüzes kerék, forró szurok, nők is harcoltak. Borogyinonál Napóleon üres várost talált, ráadásul jött a tél.
7. Találj ki hadicselt, amivel be tudnál venni egy várat!
A mi cselünk
Tény: a várban vannak 20 ezren, fal veszi körül, a falon belül vizes árok van
Mi: nekünk 1000 fős seregünk van, ebből 300 íjász, 200 lovas, 50 tüzér és 445 gyalogos
A támadás időpontja: augusztus 10.
Tartani fog: október 25.
Alagút építése: július 21.
Döglött állat bedobása: július 21.
Comenius vár
Haditerv:
- Döglött állat bedobása
- Alagút építése föld alatt a
Várfalig
- Berobbantani a falat
- Álruhában bejut a robbantás
- előtt 5 emberünk a várba
- Ők a támadás éjjelén (aug. 10.) kinyitják a kaput
9. találkozás
Achilleusz pajzsa
Elolvasni a forrást az Iliászból!
Megbeszélni!
1. Mi a célja az embernek a pajzzsal?
Megvédje magát, Akhilleuszt a Végzetszerű haláltól. Teknősbéka alakzatban mást is védenek, s együtt támadni is tudnak.
2. Ki készíttette a védőfelszerelést Akhilleusznak?
Az anyja, Thétisz istennő.
3. Kivel készítteti el?
Hephaisztosszal, a sánta kovácsistennel, aki nemcsak pajzsot remekel, de páncélt, sisakot és lábvértet is.
4. Mi található a pajzson?
- föld, ég, tenger, nap, csillagok
- 2 szép város
- Pásztorok nyájjal
- Puha szántó
- Búzamező, aratás
- Szőlőskert, szüret, lantos
- Egyenes szarvú marhák csapata, oroszlán
- Legelő juhok
- Tánctér: körtánc
- Nagy Okeánosz bő áradata
5. Mit jelképez a pajzsán található mintasor?
§ föld, ég, tenger, nap, csillagok: isteni szféra
§ 2 szép város: talán a görögök és a trójaiak, ellentét van a 2 város között. Az egyikben élet van, lakodalom. A másik város előtt pedig 2 sereg is felsorakozik. Ez a 2 sereg pedig Akhilleusz erejét erősíti. Itt már bizonyos, hogy Trója el fog bukni, a túlerő miatt.
§ Pásztorok nyájjal: ellopják a nyáját, ezért verekedés tör ki. Ez is a háborút jelképezi, a feszültséget a 2 tábor között. Ott is ellopták Helénát. Miatta lett harc. El akarják venni, ami a másiké, birtoklási vágy. Ugyanez jelentkezik Agamemnónnál, hiszen mindenáron Tróját akarja. Az sem érdekli, ha serege odavész.
§ Puha szántó: földszerzés vágya, újabb területek. A mézédes bor pedig a dicsőség jele.
§ Búzamező, aratás: dicsőség learatása, valamint az étel jelképe. Ha étel van, akkor minden van.
§ Szőlőskert, szüret, lantos: ünneplés, betakarítás öröme. A bor istene, Dionüszosz ünneplése, egyben az élet ünneplése.
§ Egyenes szarvú marhák csapata, oroszlán: szintén a háború szimbóluma, ahol az oroszlán a görögök, a kutyák pedig, akik nem mertek beállni a görögökhöz, akik tartottak az összecsapástól. Viszont az oroszlán ereje érvényesül a túlerővel szemben.
§ Legelő juhok: Görögország béke idején. Nincs mitől félni, nyugalom van. Bíznak a sikerben, győzelemben.
§ Tánctér: körtánc: ünneplik a győztes háború végét. A hazatérő katonák, akik házasságra készülnek, hiszen a harcban az ember rádöbben az élet rövidségére, fontosságára. Tiszteli, csodálja őket a tömeg.
§ Nagy Okeánosz bő áradata: bőség, áldás
6. Készítsük el a pajzsot!
7. Készíts saját pajzsot! Írj hozzá szövegmagyarázatot!
10. találkozás
Milyen különbség van a mítosz és a valóság között?
1. Mit nevezünk mítosznak?
Legenda, istenek, félistenek, hősök, kitalált személyek, mitológiai alakok vannak a történetben.
2. Mi az oka a trójai háborúnak a mítosz szerint?
A mítosz szerint egy nő az oka a háborúnak, akit elraboltak a férjétől. A görögök pedig vissza akarták szerezni Menelaosz feleségét, Helénát. Parisz, trójai királyfi szerelmes lett a lányba, ezért vitte magával Trójába. Ez lett Trója veszte.
3. Mi az oka a trójai háborúnak a valóság szerint?
A valóságban a legfőbb ok a területszerzés volt, a birodalom bővítése. Gazdasági okok is közrejátszottak Trója megszerzésében, valamint rabszolgagyűjtés. A királyoknak pedig a hírnév fennmaradása.
4. Van-e értelme a háborúnak a mítosz szerint? Miért?
A mítosz szerint nincs értelme a háborúnak, hiszen egy nő az oka az egésznek. Bosszúból elpusztítani egy városállamot, túl nagy áldozat – gondoljuk mi.
5. Van-e értelme a háborúnak a valóság szerint? Miért?
A valóságban van értelme a háborúnak, mert a görögök indítják, és meg is nyerik. Igaz, hogy csellel, de győznek, a Trója pedig eltűnik a Föld színéről.
6. Te melyik félnek szurkolnál? Miért?
A görögöknek, mert ők furfangosabbak. Velük harcol Akhilleusz, aki a görögök legnagyobb bajnoka. Azonban egy nő miatt nem kellett volna útra kelniük.